A mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban formálta át a politikai kampányok működését. Ami korábban kampánytanácsadók, közvélemény-kutatók és kommunikációs szakemberek tapasztalatán alapult, ma egyre inkább algoritmusok döntéseire épül. Az AI nem csupán gyorsabbá és hatékonyabbá tette a politikai kommunikációt, hanem olyan új kockázatokat is létrehozott, amelyek a demokratikus döntéshozatal egészét érintik. A deepfake-technológia pedig ennek a folyamatnak a legsúlyosabb következménye: a valóság manipulálhatóságának politikai eszközzé válását jelzi.
A politikai kampányokban az AI elsődleges funkciója az adatok feldolgozása és értelmezése. A választópolgárok digitális lábnyoma – közösségi médiás aktivitás, online keresések, médiatartalom-fogyasztás – alapján a rendszerek részletes pszichológiai és politikai profilokat képesek létrehozni. Ezek segítségével a kampányüzenetek személyre szabhatók, így minden választói csoport más nyelvezettel, más érzelmi hangsúlyokkal és más problématérképpel szólítható meg. Ez a logika már a 2010-es években is megjelent, legismertebb példája a Cambridge Analytica ügye volt, ám az AI fejlődése ezt a módszert nagyságrendekkel kifinomultabbá tette.
A mesterséges intelligencia nemcsak elemzi, hanem aktívan formálja is a politikai diskurzust. Szöveg- és képgeneráló rendszerek képesek kampánybeszédeket, közösségi médiás posztokat, sőt teljes politikai narratívákat előállítani. Ennek következménye, hogy a nyilvános térben megjelenő politikai vélemények egy része már nem valós állampolgári megszólalás, hanem automatizált tartalom. Ez különösen veszélyes ott, ahol a politikai legitimitás a „nép hangjára” való hivatkozásból táplálkozik, miközben ez a hang részben mesterségesen generált.
Ebben a környezetben jelenik meg a deepfake, amely a politikai manipuláció egyik leglátványosabb és legaggasztóbb formája. A deepfake-technológia lehetővé teszi, hogy politikusok arcával és hangjával olyan videók és hangfelvételek készüljenek, amelyek soha meg nem történt eseményeket ábrázolnak. Egy politikai kampány során egy ilyen tartalom képes órák alatt bejárni a közösségi médiát, miközben a cáfolat rendszerint lassabb és kevésbé hatásos. A választó nemcsak félrevezetve van, hanem időnyomás alatt kénytelen véleményt alkotni, különösen választások előtti feszült időszakokban.
A deepfake-ek hatása túlmutat az egyedi botrányokon. Hosszú távon aláássák az információba vetett bizalmat. Ha egy videóról nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy valódi-e, akkor a valódi felvételek hitelessége is megkérdőjeleződik. Ez a jelenség a „posztigazság” politikáját új szintre emeli: nemcsak az igazság torzul, hanem maga az igazság fogalma válik bizonytalanná. A politikusok számára ez menekülőutat is kínál, hiszen akár valós bizonyítékokra is mondhatják, hogy azok mesterséges manipuláció eredményei.
A demokratikus rendszerek számára mindez súlyos kihívást jelent. A választói akarat feltételezi az informált döntést, ám az AI-alapú kampánytechnológiák és a deepfake-ek ezt a feltételt kérdőjelezik meg. A szabályozási kísérletek – kötelező jelölések, tartalomszűrés, kampányidőszakban bevezetett korlátozások – azonban önmagukban nem oldják meg a problémát. A kérdés politikai és társadalmi természetű: ki ellenőrzi az ellenőrzőket, és mennyire bízhatunk meg azokban a platformokban, amelyek maguk is érdekeltek a figyelem maximalizálásában?
Összességében az AI politikai kampányokban való használata nem értéksemleges technológiai fejlődés, hanem hatalmi kérdés. A deepfake-ek megjelenésével a politikai küzdelem tétje részben a valóság feletti kontroll lett. A demokrácia jövője azon múlik, hogy a társadalom, a jogalkotás és a politikai kultúra képes-e alkalmazkodni ehhez az új helyzethez, vagy a politikai verseny egyre inkább a manipuláció technológiai fölényéről fog szólni.
Idegen szavak jegyzéke
Mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence)
Olyan számítógépes rendszerek összefoglaló neve, amelyek képesek tanulni, döntéseket hozni és mintázatokat felismerni emberi beavatkozás nélkül vagy minimális felügyelettel.
Algoritmus
Előre meghatározott lépések sorozata, amely alapján egy számítógép egy problémát megold vagy döntést hoz.
Mikrocélzás (microtargeting)
Politikai üzenetek személyre szabása szűk választói csoportokra, az érintettek érdeklődése, viselkedése vagy érzelmi mintái alapján.
Digitális lábnyom
Az interneten hagyott nyomok összessége, például keresések, lájkok, megosztások és kommentek.
Narratíva
Egy politikai vagy társadalmi esemény értelmezési kerete, amely meghatározza, hogyan „mesélik el” a valóságot.
Automatizált tartalom
Olyan szöveg, kép vagy videó, amelyet nem ember, hanem számítógépes rendszer hoz létre.
Deepfake
Mesterséges intelligenciával előállított hamis kép-, hang- vagy videófelvétel, amely valós személyt ábrázol megtévesztő módon.
Manipuláció
Tudatos befolyásolás, amelynek célja, hogy az érintett fél érdekeivel ellentétes döntést hozzon.
Dezinformáció
Szándékosan terjesztett hamis vagy félrevezető információ politikai vagy társadalmi célból.
