Nem véleménykülönbség, hanem valóságkülönbség Magyarországon ma nem pusztán politikai megosztottság létezik. A társadalom nem egyszerűen eltérően gondolkodik adópolitikáról, szociális rendszerről vagy külpolitikai stratégiáról. A törésvonal mélyebb: mintha ugyanabban az országban élő emberek nem ugyanazt a valóságot érzékelnék. Az egyik narratíva…
A politikai vezetés morális ára és szerkezeti csapdái A politikai vezetés nem értékválasztással kezdődik, hanem döntési kényszerrel. A vezető nem akkor kerül erkölcsi helyzetbe, amikor elhatározza, mit tart jónak, hanem akkor, amikor felismeri: nincs olyan döntés, amely minden szempontból védhető…
A mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban formálta át a politikai kampányok működését. Ami korábban kampánytanácsadók, közvélemény-kutatók és kommunikációs szakemberek tapasztalatán alapult, ma egyre inkább algoritmusok döntéseire épül. Az AI nem csupán gyorsabbá és hatékonyabbá tette a politikai kommunikációt, hanem olyan új…
A magyar politika szerkezete az elmúlt másfél évtizedben olyan átalakuláson ment keresztül, amelyet a klasszikus ideológiai kategóriák – jobb- és baloldal, liberális és konzervatív, nemzeti és kozmopolita – már nem képesek teljes egészében leírni. E hagyományos kategóriákat nem egyszerűen új…
A „konszolidált stílus” alatt azt értjük, amikor egy politikus vagy politikai szervezet mérsékelten, kiegyensúlyozott hangon kommunikál kerülve a feszült, provokatív, erős érzelmi töltettel bíró retorikát. A politikusok egy része azonban úgy véli, hogy ez a stílus „nem üti meg az…
2025 nyarán Magyarországon megszületett egy új, vitákat kiváltó törvény: a helyi önazonosság védelméről szóló jogszabály. A kormányzat azzal indokolta a bevezetését, hogy a településeknek joguk van megőrizni saját közösségi, kulturális és társadalmi arculatukat – különösen olyan környezetben, ahol a népességmozgás,…
A demokrácia mellett – az önrendelkezés és a szabadság ígérete A demokrácia az emberi történelem egyik legnagyobb társadalmi találmánya: olyan politikai berendezkedés, amelyben az államhatalom legitimitását az állampolgárok beleegyezéséből nyeri. A népszuverenitás elve – miszerint a hatalom forrása a nép…
A populizmus az egyik legtöbbet használt, ugyanakkor legtöbbször félreértett politikai kifejezés napjainkban. A szó hallatán sokakban negatív kép él: demagóg politikusok, egyszerű jelszavak, a nép nevében beszélő vezetők, akik bonyolult problémákra kínálnak túlzottan egyszerű megoldásokat. Mégis, a populizmus nem pusztán…
A globalizáció korában az emberi társadalmak minden korábbinál szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással. A különböző kultúrák találkozása azonban nem csupán lehetőséget, hanem feszültséget is hordoz. A kulturális konfliktusok azok a helyzetek, amikor két vagy több csoport értékrendje, hagyománya, normarendszere vagy kommunikációs…
Magyar Péter október 23-án elmondott beszéde a modern magyar politikai kommunikáció egyik legkomplexebb beszéde, amely egyszerre idézi meg 1956 forradalmi ethoszát, a rendszerváltás reményét és egy új politikai korszak ígéretét. A szöveg a történelmi emlékezet, a morális értékek és a…
